Nynorskordboka
tungløyseleg, tungtløyseleg
adjektiv
eintal | fleirtal | ||
---|---|---|---|
hankjønn / hokjønn | inkjekjønn | bunden form | |
tungløyseleg | tungløyseleg | tungløyselege | tungløyselege |
tungtløyseleg | tungtløyseleg | tungtløyselege | tungtløyselege |
Tyding og bruk
om stoff: som vanskeleg løyser seg opp i væske