Nynorskordboka
tidobbel, tidobbelt
adjektiv
eintal | fleirtal | ||
---|---|---|---|
hankjønn / hokjønn | inkjekjønn | bunden form | |
tidobbel | tidobbelt | tidoble | tidoble |
tidobbelt | tidobbelte | tidobbelte |
Tyding og bruk
som er ti gonger så mange eller mykje av noko
eintal | fleirtal | ||
---|---|---|---|
hankjønn / hokjønn | inkjekjønn | bunden form | |
tidobbel | tidobbelt | tidoble | tidoble |
tidobbelt | tidobbelte | tidobbelte |