Bokmålsordboka
snakketrengt
adjektiv
| entall | flertall | ||
|---|---|---|---|
| hankjønn / hunkjønn | intetkjønn | bestemt form | |
| snakketrengt | snakketrengt | snakketrengte | snakketrengte |
Betydning og bruk
ivrig etter å snakke;
| entall | flertall | ||
|---|---|---|---|
| hankjønn / hunkjønn | intetkjønn | bestemt form | |
| snakketrengt | snakketrengt | snakketrengte | snakketrengte |