Bokmålsordboka
soltørket, soltørka
adjektiv
| entall | flertall | ||
|---|---|---|---|
| hankjønn / hunkjønn | intetkjønn | bestemt form | |
| soltørka | soltørka | soltørka | soltørka |
| soltørket | soltørket | soltørkede | soltørkede |
| soltørkete | soltørkete | ||
Betydning og bruk
som er tørket i sola
Eksempel
- soltørkede tomater;
- soltørket leire