Nynorskordboka
vant 2
іменник середній
однина | множина | ||
---|---|---|---|
неозначена форма | означена форма | неозначена форма | означена форма |
eit vant | vantet | vant | vanta |
Походження
frå lågtysk eller nederlandsk; samanheng med vinde (2Значення та вживання
- sett av vaierar eller tau som stør mast eller stong
Приклад
- vant og stag held masta på plass
- vegg rundt ishockeybane
Приклад
- slå pucken over vantet