Nynorskordboka
urokkeleg
прикметник
| однина | множина | ||
|---|---|---|---|
| чоловічий / жіночий рід | середній рід | означена форма | |
| urokkeleg | urokkeleg | urokkelege | urokkelege |
Значення та вживання
som ikkje lèt seg endre eller påverke;
urikkeleg, fast, standhaftig
Приклад
- ha ei urokkeleg tru på noko;
- ein urokkeleg kjærleik