Nynorskordboka
tidobbel, tidobbelt
adjektiv
| eintal | fleirtal | ||
|---|---|---|---|
| hankjønn / hokjønn | inkjekjønn | bunden form | |
| tidobbel | tidobbelt | tidoble | tidoble |
| tidobbelt | tidobbelte | tidobbelte | |
Tyding og bruk
som er ti gonger så mange eller mykje av noko
| eintal | fleirtal | ||
|---|---|---|---|
| hankjønn / hokjønn | inkjekjønn | bunden form | |
| tidobbel | tidobbelt | tidoble | tidoble |
| tidobbelt | tidobbelte | tidobbelte | |