Bokmålsordboka
utbløtt, utbløytt
adjektiv
| entall | flertall | ||
|---|---|---|---|
| hankjønn / hunkjønn | intetkjønn | bestemt form | |
| utbløtt | utbløtt | utbløtte | utbløtte |
| utbløytt | utbløytt | utbløytte | utbløytte |
Betydning og bruk
myk etter å ligget i vann eller annen væske;
som har blitt lagt i bløt
Eksempel
- utbløtte helkorn