Bokmålsordboka
uskjøttet, uskjøtta
adjektiv
| entall | flertall | ||
|---|---|---|---|
| hankjønn / hunkjønn | intetkjønn | bestemt form | |
| uskjøtta | uskjøtta | uskjøtta | uskjøtta |
| uskjøttet | uskjøttet | uskjøttede | uskjøttede |
| uskjøttete | uskjøttete | ||
Betydning og bruk
Eksempel
- gården hadde ligget uskjøttet i årevis