Nynorskordboka
brunsteikje, brunsteike
brunsteikja, brunsteika
дієслово
| інфінітив | теперішній | минулий | теперішній доконаний | імператив |
|---|---|---|---|---|
| å brunsteikaå brunsteike | brunsteiker | brunsteikte | har brunsteikt | brunsteik! |
| å brunsteikjaå brunsteikje | brunsteikjer |
| дієприкметник минулого часу | дієприкметник теперішнього часу | |||
|---|---|---|---|---|
| чоловічий / жіночий рід | середній рід | означена форма | множина | |
| brunsteikt + іменник | brunsteikt + іменник | den/det brunsteikte + іменник | brunsteikte + іменник | brunsteikande |
| brunsteikjande | ||||
Значення та вживання
- steikje (1) noko så det blir brunt
Приклад
- knust kavring skal brunsteikjast i smør
- steikje (3) i sola
Приклад
- sola brunsteikjer tømmerveggen
- brukt som adjektiv:
- brunsteikte kroppar