Nynorskordboka
kvelve 2
kvelva
дієслово
| інфінітив | теперішній | минулий | теперішній доконаний | імператив |
|---|---|---|---|---|
| å kvelvaå kvelve | kvelvar | kvelva | har kvelva | kvelv!kvelva!kvelve! |
| kvelver | kvelvde | har kvelvt | kvelv! |
| дієприкметник минулого часу | дієприкметник теперішнього часу | |||
|---|---|---|---|---|
| чоловічий / жіночий рід | середній рід | означена форма | множина | |
| kvelva + іменник | kvelva + іменник | den/det kvelva + іменник | kvelva + іменник | kvelvande |
| kvelvd + іменник | kvelvt + іменник | den/det kvelvde + іменник | kvelvde + іменник | |
Походження
norrønt hvelfa; av kvelve (1Значення та вживання
- lage eller danne kvelv
Приклад
- himmelen kvelver seg over jorda
- kantre noko så botnen kjem opp;velte, vende
Приклад
- kvelve bytta over noko;
- dei kvelvde båten
- helle ut
Приклад
- kvelve alt ut av bytta