Nynorskordboka
affinitet
іменник чоловічий
однина | множина | ||
---|---|---|---|
неозначена форма | означена форма | неозначена форма | означена форма |
ein affinitet | affiniteten | affinitetar | affinitetane |
Вимова
afiniteˊtПоходження
av latin affinitas ‘nær samanheng’Значення та вживання
- kraft som gjer at kjemiske stoff søkjer saman og lagar ny(e) sambinding(ar)
Приклад
- ha høg affinitet
Приклад
- ha affinitet til noko;
- ha affinitet for det poetiske