Nynorskordboka
grense 2
grensa
дієслово
інфінітив | теперішній | минулий | теперішній доконаний | імператив |
---|---|---|---|---|
å grensaå grense | grensar | grensa | har grensa | grens!grensa!grense! |
дієприкметник минулого часу | дієприкметник теперішнього часу | |||
---|---|---|---|---|
чоловічий / жіночий рід | середній рід | означена форма | множина | |
grensa + іменник | grensa + іменник | den/det grensa + іменник | grensa + іменник | grensande |
Значення та вживання
- ha grense (1, 1) mot
Приклад
- Noreg grensar til Sverige
- liggje nær opp til
Приклад
- dette grensar til vanvit
Фіксовані вирази
- grense opp til
- ha sams grense med
- tomta grensar opp til eit industriområde
- nærme seg
- fag som grensar opp til tradisjonelle skulefag