Bokmålsordboka
verkbrudden, verkbroten
прикметник
однина | множина | ||
---|---|---|---|
чоловічий / жіночий рід | середній рід | означена форма | |
verkbroten | verkbrotent | verkbrotne | verkbrotne |
verkbrudden | verkbruddent | verkbrudne | verkbrudne |
Значення та вживання
som lider av verk (1, 1);
Приклад
- en gammel, verkbrudden kone