Bokmålsordboka
ubehøvlet, ubehøvla
прикметник
однина | множина | ||
---|---|---|---|
чоловічий / жіночий рід | середній рід | означена форма | |
ubehøvla | ubehøvla | ubehøvla | ubehøvla |
ubehøvlet | ubehøvlet | ubehøvlede | ubehøvlede |
ubehøvlete | ubehøvlete |
Походження
etter tyskЗначення та вживання
grovt uhøflig
Приклад
- ubehøvlet opptreden