Bokmålsordboka
blei 2, bleig
іменник чоловічий
| однина | множина | ||
|---|---|---|---|
| неозначена форма | означена форма | неозначена форма | означена форма |
| en blei | bleien | bleier | bleiene |
| en bleig | bleigen | bleiger | bleigene |
Походження
jamfør norrønt bleðgiЗначення та вживання
kile (1, 1) til å kløyve noe med
Приклад
- drive inn en blei