Bokmålsordboka
øsekar, ausekar
іменник середній
| однина | множина | ||
|---|---|---|---|
| неозначена форма | означена форма | неозначена форма | означена форма |
| et ausekar | ausekaret | ausekar | ausekaraausekarene |
| et øsekar | øsekaret | øsekar | øsekaraøsekarene |
Значення та вживання
kar (2, 1) til å lense båt med, oftest formet som en skuffe med kort håndtak