Bokmålsordboka
arveløs, arvelaus
прикметник
| однина | множина | ||
|---|---|---|---|
| чоловічий / жіночий рід | середній рід | означена форма | |
| arvelaus | arvelaust | arvelause | arvelause |
| arveløs | arveløst | arveløse | arveløse |
Значення та вживання
som er uten arverett;
som ikke mottar arv
Приклад
- bli gjort arveløs