Bokmålsordboka
kambium
іменник середній
| однина | множина | ||
|---|---|---|---|
| неозначена форма | означена форма | неозначена форма | означена форма |
| et kambium | kambiet | kambier | kambiakambiene |
Походження
fra latin , av cambiare ‘endre’Значення та вживання
vev mellom bark og ved som gir celledeling;