Bokmålsordboka
høyrøstet, høgrøsta, høgrøstet, høyrøsta
прикметник
| однина | множина | ||
|---|---|---|---|
| чоловічий / жіночий рід  | середній рід | означена форма | |
| høgrøsta | høgrøsta | høgrøsta | høgrøsta | 
| høgrøstet | høgrøstet | høgrøstede | høgrøstede | 
| høgrøstete | høgrøstete | ||
| høyrøsta | høyrøsta | høyrøsta | høyrøsta | 
| høyrøstet | høyrøstet | høyrøstede | høyrøstede | 
| høyrøstete | høyrøstete | ||