Bokmålsordboka
forflere
дієслово
| інфінітив | теперішній | минулий | теперішній доконаний | імператив |
|---|---|---|---|---|
| å forflere | forflerer | forflera | har forflera | forfler! |
| forfleret | har forfleret | |||
| forflerte | har forflert |
| дієприкметник минулого часу | дієприкметник теперішнього часу | |||
|---|---|---|---|---|
| чоловічий / жіночий рід | середній рід | означена форма | множина | |
| forflera + іменник | forflera + іменник | den/det forflera + іменник | forflera + іменник | forflerende |
| forfleret + іменник | forfleret + іменник | den/det forflerede + іменник | forflerede + іменник | |
| den/det forflerete + іменник | forflerete + іменник | |||
| forflert + іменник | forflert + іменник | den/det forflerte + іменник | forflerte + іменник | |