Bokmålsordboka
veidele, vegdele
іменник середній
| однина | множина | ||
|---|---|---|---|
| неозначена форма | означена форма | неозначена форма | означена форма |
| et vegdele | vegdelet | vegdeler | vegdelavegdelene |
| et veidele | veidelet | veideler | veidelaveidelene |
Значення та вживання
sted der to eller flere veier krysser hverandre;